Környezeti zajtérkép készítés

• A zajtérképezés célja
• A stratégiai zajtérkép
• A környezeti zajtérkép
• A háromdimenziós digitális alaptérkép
• A zajtérkép készítése

A számítógépes modellezés és elemzés segítségével igen nagy pontossággal meghatározható egy adott területre, illetve adott zajforrás-rendszerre vonatkozóan a zajterhelés alakulása a számítás bemenő adatainak ismeretében. A megítélési pontokra számított zajterhelési értékeket nem csak két dimenzióban (a távolság arányában), hanem a magasság függvényében is vizsgálhatjuk, amire mérési módszerekkel többnyire csekély lehetőségünk van.

Ennek megfelelően grafikus eszközökkel, közvetlenül a helyszínrajzon, illetve a három dimenziós digitális alaptérképen ábrázolhatók az üzemi, szolgáltató és egyéb létesítmények, illetve közlekedési zajforrások mérési és számítási eredményei, valamint a bemeneti paraméterek változtatásával látványosan elemezhetővé válik egy tervezett, jövőbeni modellezett környezeti zajállapot.
 

A zajtérképezés célja

A zajtérképező szoftvereket a következő célfeladatokra alkalmazzuk:

• általános műszaki-tervezési feladatokhoz szükséges zajtérkép készítésére
• területfejlesztési és rendezési tervek vizsgálati részéhez
• zajtól kiemelten védett, csendes területek kijelölése céljából
• 49/2002 EK irányelv szerinti stratégiai zajtérkép készítésére
• környezetvédelmi intézkedési és stratégiai tervek kidolgozása céljából
• létesítmények akusztikai méretezésére előzetes akusztikai tervfejezetek készítéséhez
• egyedi zajforrások környezeti, vagy belső téri terjedési modellezéséhez
• üzemi és közlekedési zajforrások zajvédelmi hatásterületének meghatározásához
• környezeti hatásvizsgálatok és közlekedésfejlesztési koncepciók tervfejezetéhez
• üzemen belüli terjedési viszonyok és zajos üzemrészek feltárásához
• műszaki zajcsökkentési megoldások várható hatásának akusztikai elemzéséhez

A zajtérkép az aktuális zajállapotot zajimissziós-, vagy konfliktustérképen ábrázolja, amely a vizsgált területen, a különböző zajforrások által okozott zajterhelést a megítélési időkre vonatkoztatva mutatja be isophon-görbés ábrázolással. A színezett grafikus ábrázolás lehetővé teszi a laikus szemlélő számára is a település aktuális zajhelyzetének áttekintését és elemzését, mivel egyértelműen ábrázolható a hatályos jogszabályokban rögzített terhelési határértékeknek való megfelelőség, illetve nem megfelelőség. A zajterhelési határértékek túllépésének mértéke megjeleníthető a zajforrás teljes hatásterületén a zajforrás és a terület jellegének, a szabadtéri terjedés szabályainak, a topográfiai feltételeknek, valamint a védendő létesítményeknek megfelelően. A zajmodell pontossága általában ±2 dB(A).
 

A stratégiai zajtérkép

A stratégiai zajtérkép a környezeti zaj átfogó értékelésére, illetve az adott területen belüli aktuális zajhelyzet értékelésére és a jövőbeni zajhelyzet előrejelzésére készített térkép. A stratégiai zajtérkép a 49/2002/EK Európai Uniós direktíva magyar honosítása, a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet, illetve a 25/2004. (XII. 22.) KvVM rendelet jogszabályok alapján készül.

A stratégiai zajtérkép 3 féle módon ábrázolhatja a zajhelyzetet:

A zajterhelési térkép egy várostérképen 5 dB-es lépcsőkben, különböző színekkel ábrázolja a terület zajterhelésének mértékét. A zajtérkép valamennyi kiválasztott zajforrást figyelembe veszi, elsősorban számításokra épül és tetszőlegesen választott felületi felbontásban, épületről épületre képes megjeleníteni a terület tényleges zajterhelését.

A konfliktustérkép a kialakult terhelés és a meglévő, területre jellemző szabályozási határértékek (külön minden időszakra) közötti eltérést mutatja be térképen, a zajterhelési térképhez hasonló módon, zajérték intervallumonként eltérő színnel. A konfliktustérképek a meglevő zajterhelés által érintett ténylegesen problémás területeket mutatják meg.

Az érintettség a konfliktustérképen megadott zajhatár-túllépés mellett a zajterhelések által érintett lakosság számát is megmutatja. Így a probléma súlyosságára és a megoldás sürgősségére is jelzést ad. Ez a térkép jelenti a városok vezetőinek a legtöbbet, mert megmutatja egyértelműen az intézkedések megtételének sorrendjét. Megjelenítése táblázatos és térképi formában is lehetséges, elfogadott.
 

A környezeti zajtérkép

A környezeti zajtérkép készítésénél alapvetően a fenti jogi és műszaki szabályokra támaszkodunk az alábbi eltérésekkel:

A megítélési idő:

• közúti zaj esetén: nappal 16 óra (06⁰⁰–22⁰⁰ óra között) és éjjel 8 óra (22⁰⁰–06⁰⁰ óra között)
• ipari zaj esetén: nappal 8 óra (06⁰⁰–22⁰⁰ óra között)) és éjjel 0,5 óra (22⁰⁰–06⁰⁰ óra között)

A zajjellemzők, amelyek számítását elvégezzük:

• nappali (átlagos) zajterhelés (L_nappal)
• éjjeli (átlagos) zajterhelés (L_éjjel)
• maximális zajterhelés (L_max)

A számítási pontok magassága: minden esetben a talaj felett 1,5 m
 

	Stratégiai zajtérkép	Környezeti zajtérkép
Az értékelés alapja	Lden / Ln	LAM nappal / LAM éjjel
Megítélési idő	nappal (12) / este (4) / éjjel (8)	nappal (16) / éjjel (8)
Követelmények	280/2004 (X. 22.) Korm. rendelet	27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet
Zajforrás típusok	zajforrás típusok külön	zajforrás típusok együttesen
Üzemi zajforrások	csak az IPPC üzemek	minden üzemi eredetű zajforrás
Bemenő adatok	éves átlagértékek	mértékadó értékek
Szintkülönbségek	5 dB-es sávokban	bármilyen sávbeosztás alkalmazható
Szintek grafikus ábrázolása	MSZ ISO 1996-2 szabvány	MSZ ISO 1996-2 szabvány
Raszter mérete	10x10 méter	a feladathoz igazítva (pl. 5x5 méter)
Számítási magasság	4 méter	a feladathoz igazítva (1,5 m)
Terjedési modell	25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet	25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet

 

A háromdimenziós digitális alaptérkép

A vizsgált létesítmények hatásterületének bevitele háromdimenziós digitális alaptérképpel történik, mely a zajtérkép alapját adja. A térképműnek az alábbi kritériumokat kell teljesíteni:

• az egész területre vonatkoztatva teljes körű, azaz szakadásmentes
• a végtermék digitális (elektronikus) formátumú
• strukturált, rétegekre szervezett, színes, poligonizált és minden elemében háromdimenziós
• a térképmű pontossága 0,5–2 méter

Az alaptérkép az alábbiakat tartalmazza:

• szintvonalak
• beépített területek területi besorolással, jelleggel
• beépítetlen területek területi besorolással, jelleggel, a növényzet jellegével
• épületek terepi magasságukkal (a domborzat figyelembevételével)
• zajforrások tengelyvonalai és topográfiai adatai
• tereptárgyak, rézsűk, alagutak, hidak, felüljárók

A zajtérkép készítése

A zajtérkép az erre a célra fejlesztett speciális zajtérképező szoftverrel készül. A fent felsorolt bemenő adatokat a szoftverben felépített modell elemeihez rendeljük, amely a kiválasztott előírásban (esetünkben a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendeletben) részletezett módszer szerint a terület rácspontjaiban kiszámítja a zajterhelést, majd interpolációs eljárással meghatározza a terület azonos hangnyomásszintű görbéit.

A terjedési modell meghatározásához, valamint a környezeti zajtérkép elkészítéséhez az IMMI Premium verziójú zajtérképező szoftvert használjuk (S72/603 FONOR Kft. licenc).
 

A szoftveres zajtérképezési folyamat főbb fázisai

Digitális alaptérkép	Adatbevitel	Rácsszámítás

 
A környezeti zajtérkép bemenő adatainak módosításával elkészíthető egy zajcsökkentési tervhez kapcsolódó immissziós zajtérkép is, mely a tervezett zajcsökkentési megoldások megvalósítása utáni állapotot modellezi.
 

A tervezett zajcsökkentés előtti és utáni zajállapot összehasonlítása

Zajcsökkentés előtti állapot	Zajcsökkentés utáni állapot

 

 

A domborzati viszonyok és a szabadtéri terjedés háromdimenziós ábrázolása

 

 
Település környezeti zajtérképe