Kivitelezés

• Zajcsökkentő tokozások és burkolatok
• Áramlástechnikai hangtompítók
• Hangárnyékoló falak
• Gépfülkék és hangszigetelt kezelőfülkék
• Teremakusztikai megoldások
• Épületakusztikai megoldások
• Rezgésszigetelés
• Garanciavállalás és kontrollmérés

Zajcsökkentő tokozások és burkolatok

A zajcsökkentő tokozások széles körben használatos, bizonyos esetekben könnyen megvalósítható és igen elterjedt utólagos, passzív zajcsökkentő megoldások, különösen azon gépek és berendezések zajcsökkentésére, amelyek nem igényelnek rendszeres kezelést, félautomata vagy teljesen automatikus működésűek. A gépek burkolatának akusztikus kialakítása és a zajcsökkentő géptokozás között azonban célszerű különbséget tenni. A gépek burkolása értelemszerűen a gépet körülvevő saját burkoló elemekből áll, míg a tokozás, egy a géptől teljesen függetlenül, attól bizonyos távolságra elhelyezett, kifejezetten akusztikai célokat szolgáló berendezés. Terminológia szerint megkülönböztetünk teljes géptokozást, amely a zajforrást minden oldaláról körülveszi, és részleges tokozást, amely a zajforrásnak csak egy részét veszi körül.

A zajcsökkentő géptokozások akusztikai jellemzője a beiktatási csillapítás, ami nem más, mint a tokozás nélküli gép és a tokozott gép hangteljesítményszintjének ugyanazon mérési ponton értelmezett különbsége. Nyilvánvalóan a tokozás akusztikai hatékonyságát az alkalmazott falszerkezet léghanggátlása határozza meg, valamint igen nagy szerepe van a faláttöréseknek, nyílásoknak, réseknek, a belső hangelnyelésnek és a testhang-, illetve rezgésszigetelésnek is.

A zajcsökkentő tokozás általában minden oldalról zárt, a zajforrást és a védett teret hermetikusan elválasztó nagyméretű hanggátló doboz. A jó tokozás falának hanggátlása nagy, a belső tér teremállandója ugyancsak nagy, így a belső tér elnyelése is nagy, viszont a hangátvezetés kicsi, illetve a tok szabad lesugárzó felülete kicsi (érdemes a tokozott gépet az épület falához telepíteni). Abban az esetben, ha a tokozás nem minden oldalról zárt, a megoldás hatékonysága jelentős mértékben lecsökken. Ettől függetlenül az esetek jelentős részében elkerülhetetlen a tok fedelének a levétele (szellőzés, vagy világítás), ami rontja a tok csillapító hatását.
 

Áramlástechnikai hangtompítók

Áramlástechnikai hangtompítókat a szabadtéri légszállító berendezések, ventilátorok, elszívó és kidobó kürtők zajcsökkentésénél alkalmazhatjuk. A hangtompítók alkalmazásánál általában három alapvető feltételt szoktak figyelembe venni:

• akusztikai feltételt, amely meghatározza a hangtompító legkisebb elérendő zajcsökkentését a frekvencia függvényében, továbbá a hangtompítón áthaladó levegőáram által keltett legnagyobb megengedhető zajt
• áramlástani feltételt, amely általában a hangtompító mentén megengedhető átlagos nyomáscsökkenést szabja meg adott hőmérsékletre és áthaladó mennyiségre
• geometriai feltételt, amely a megengedhető legnagyobb térfogatot és kialakításbeli kötöttségeket határozza meg

A hangcsillapítók feladata a légcsatornában, léghang formájában terjedő zajteljesítmény szükséges mértékű csökkentése. A hangtompítók akusztikai hatékonyságát a beépített hangtompító csillapításával, azaz leegyszerűsítve a csillapító előtti és utáni hangnyomásszint különbségével szokták jellemezni. A hangtompító beiktatási vesztesége ugyancsak a zajcsökkentés akusztikai hatékonyságát írja le, amely egy adott pontban a hangtompítóval és tompító nélkül mérhető hangnyomásszintek különbsége.

A hangtompító rendszereket a klasszikus terminológiában alapvetően két csoportra szokták osztani. A hangenergia elnyelésén alapuló abszorpciós hangtompítók alkalmazása akkor célszerű, ha szélessávú zajt kívánunk csökkenteni, míg a visszaverődéses hangtompítók a hanghullámok terjedését egy viszonylag szűk frekvenciasávban akadályozzák, és a hanghullámot visszaverik (reflektálják) a hangforrás felé, így ezek többnyire a keskenysávú, kisfrekvenciás, tonális jellegű zaj csökkentésére alkalmasak.
 

Hangárnyékoló falak

A zajárnyékoló falakat mind az üzemekben, mind pedig a környezeti zaj elleni védelemben igen gyakran alkalmazzák. Szabad térben a hangárnyékoló falakat elsősorban a közlekedési és üzemi zaj elleni védelemre szokták alkalmazni (főként autópályák és főútvonalak mentén láthatóak). Üzemi körülmények között a hangárnyékoló falak és paravánok elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az egyébként csendesebb munkahelyeket leárnyékolják a zajos műveletek zajhatásától.

Másrészt kiválóan alkalmasak ezek a megoldások az akusztikai szempontból igen kedvezőtlen un. egylégterű helyiségek feldarabolására, osztott térré alakítására. A hangárnyékoló és hanggátló falak akusztikai csillapításán, a fal beiktatási veszteségén, az adott észlelési pontban a fal nélkül és a fal jelenlétében mért hangnyomásszintek különbségét értjük. A valóságban a hangárnyékoló fallal elérhető csillapítás legfeljebb 24 dB mértékű. A fal szerkezetét úgy kell megválasztani, hogy a falszerkezet hanggátlása a várt csillapításnál lényegesen nagyobb legyen, mivel a méretezés alapvetően a hang áthajlására és nem a falon keresztüli átvezetésére történik.
 

Gépfülkék és hangszigetelt kezelőfülkék

A zajcsökkentő kezelőfülkék alkalmazása célszerű ha a gép, berendezés működése nem igényli a dolgozó állandó jelenlétét a gép mellett, vagyis csak megfigyelő, ellenőrző, ideiglenes karbantartó feladatuk van, vagy ha a gép működése automatizált és távvezérléssel megoldható (csak időszakos ellenőrzést igényel), illetve ha egyéb munkavédelmi szempontok (pl. légszennyezés, robbanásveszély) miatt szükséges a dolgozó elválasztása a technológiától.

Teremakusztikai megoldások

Az akusztikailag zárt terek esetén különböző jellegű zajterek alakulnak ki attól függően, hogy a zajforrás közelterében (közelében) vagy annak távolterében (visszavert vagy diffúz hangtérben a falak közelében) tartózkodunk. Az üzemcsarnokokat akusztikai szempontból akkor tartjuk megfelelőnek, ha a teremállandójuk nagy, vagyis az utózengési idejük kicsi. Speciális feladatokra kialakított helyiségek, stúdiók, akusztikai és laboratóriumi vizsgáló helyiségek, süketszobák, vagy félsüket-szobák esetében pedig rendkívül kis mértékű utózengési idő elérése szükséges.

A helyiségek akusztikai viszonyainak megváltoztatására gyakran alkalmazott megoldásaink:

• akusztikai méretezés/tervezés alapján kiválasztott (speciális) hangelnyelő falborítás
• előzetesen méretezett (speciális) hangelnyelő mennyezeti borítás vagy álmennyezet
• egyedi gyártású térbeli, függesztett hangelnyelő szerkezetek (esetleg visszaverő felületek)

Épületakusztikai megoldások

Több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk épületek és lakások zaj és rezgésvédelmének megoldásában, épületszerkezetek hangszigetelésének utólagos feljavításában, az épületen kívülről érkező és épületen belüli zaj- és rezgéshatások utólagos csökkentésében. A feladat keretében igény szerint elvégezzük a szabványos lég- és lépés-hangszigetelés vizsgálatokat, valamint - igény szerint - a zajcsökkentési megoldás megvalósítása után kontrollméréssel igazoljuk a szerződésben rögzített zajcsökkenés mértékének teljesülését.

Az általunk kivitelezett több (legalább két) rétegű, úsztatott peremkapcsolatokkal és laza bordakapcsolatokkal megvalósított gipszkarton-szigetelőanyag szendvicsszerkezetű előtétfal hangszigetelést javító képessége dR'w > 15 dB. A hangszigetelés javítás alapvetően a meglévő épületszerkezet akusztikai teljesítőképességének függvénye.

Az alkalmazott megoldás hatékonyságát rengeteg mérési eredmény és elégedett ügyfél igazolja. Ha megfelelően méretezett és szakszerűen kivitelezett előtétfal kerül egy átlagos akusztikai teljesítőképességű lakáselválasztó fal mindkét oldalára, úgy a szerkezet várható léghanggátlása elérheti az R'w = 69 dB értéket. A két réteg gipszkartonnal szerelt 2x12,5 RF CW50/75 50 mm szálas szigetelőanyaggal bélelt előtétfal laboratóriumi léghanggátlás javító hatása eléri az dR'w = 15 dB értéket.

A szakszerű kivitelezésen rendkívül sok múlik. A szerelt előtétfalaknál a bordakapcsolatok merevítése, valamint a kéreglemezek fajlagos tömegének csökkentése is jelentős mértékben csökkenti a léghanggátlást! A megfelelő kivitelezéshez szakértelemre, nagy tapasztalatra és a kivitelezés során megfelelő művezetésre van szükség. A lakások hangszigetelésével kapcsolatban a szükséges átalakításokat komplett lakásfelújítással együtt is vállaljuk!
 

Rezgésszigetelés

A rezgésszigetelésnek többnyire kettős rendeltetése van: egyrészt megakadályozza a gép környezetében az emberre, vagy az épületszerkezetre károsan ható rezgések kialakulását, másrészt csökkenti a mechanikai gerjesztés hatására másodlagosan lesugárzott akusztikai energiát.

A rezgés szilárd testekben testhang formájában terjed és mechanikailag gerjesztve a szerkezeti elemeket, újabb és újabb zajforrást hoz létre, melyek léghangot sugároznak le. A helytelen rezgésszigetelés ilyen módon a leggondosabban méretezett, léghangra megvalósított zajcsökkentés eredményeit is meghiúsítja.

Garanciavállalás és kontrollmérés

A cégünk által végzett tevékenység esetében szerződéses garanciát vállalunk a vonatkozó rendeletek és szabványok által előírt követelmények teljesülésére, valamint a cégünk által történő kivitelezés esetén szerződéses garanciával vállaljuk a kiviteli tervben és a szerződésben rögzített paraméterek teljesülését.

A kivitelezett megoldások megfelelőségének ellenőrzése és igazolása érdekében minden kivitelezési munkafázis végén kontrollmérést végzünk, melyet a FONOR Kft. Akkreditált Vizsgáló Laboratóriumának vizsgáló munkatársai és szakértői végeznek el. A megfelelőség-ellenőrző vizsgálatok eredményéről vizsgálati jegyzőkönyvet és szakértői véleményt készítünk. Bővebben a zajvizsgálatokról... 

Tevékenységünkre vonatkozóan a jogszabályi megfelelőséget, minőséget és a szakmai garanciát biztosítja, hogy munkatársaink, mint a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Környezetvédelmi és Egészségügyi Minisztérium által bejegyzett és nyilvántartott szakértők működnek.